HAJNAL IMRE: TISZAÖRSI BÁBÁK
HAJNAL IMRE
TISZAÖRSI BÁBÁK
Hajnal Imre:
BÁBÁK TISZAÖRSÖN
Szeretettel köszöntelek te édes kicsi csöppség,
Életedet kísérje áldás
és egészség!
Szüleidnek te légy a
fény, életük aranya,
Mosolyod legyen napjaik
csillaga!
A bába szülést segítő és a
gyermekágyas asszonyt és újszülöttét ápoló nő,
napjainkban kórházi szülésznő. Hasonló foglalkozások napjainkban a
szülészorvos, illetve a védőnő, aki a
kismama és csecsemője egészségét.
.
A
bábaasszony szó jelentése: bábáskodik
valaki
fölött
.második jelentése:
születésnél segédkező nőszemély.
A 20. század
közepéig Magyarország legtöbb településén a bábák voltak azok a személyek, akik
a várandós anyáknak segítettek.
A
bábaság összetett feladat volt, tulajdonképpen a szüléstől a halálig terjedt a
szerepe. A menstruációs problémákban, a terhességi rosszulléteknél,a szoptatásnál
tanácsot adott, vagy mindenféle női bajt és gyermekbetegségeket gyógyított, fület lyukasztott, de van arra adat, hogy férfiak nemi betegségét kezelte.
Elvárás
volt, hogy a bába szülés után legalább egy hétig járjon még az anyához, akár
naponta kétszer is. A bábák besegítettek a mosásban, de ez a későbbiekben
visszaszorult.
Az
1950-es évek közepétől Magyarországon sorra szülőotthonokat létesítettek, a
Tiszaörshöz közeli Tiszafüreden 1958-ban nyílt meg a szülőotthon.
Addig
a tiszaörsi asszonyok helyben szültek, az Örsön élő bábaasszonyok segítségét
vették igénybe.
Az
1800-as évek utolsó időszakában már Tiszaörsön is éltek képzett bábaasszonyok.
A
községbe kerülésük előtt a szülések levezetésében hozzáértő, már több gyermeket
szülő, tapasztalt asszonyok segítettek a szülő nőknek.
Ezekről
a személyekről nem maradt feljegyzés.
A
Tiszaörsön működő bábákról, nevükről az 1895-től vezetett állami anyakönyvekből
kerestem és találtam információkat.
A
községi anyakönyvvezető a nők esetében általában nem jelölte a foglalkozást, de
kivételt tett a bábáknál. Az ő esetükben a foglalkozásukhoz odaírták: bába.
Tiszaörs
halotti anyakönyveinek tanulmányozásakor - Bóta Éva Érden élő, Tiszaörsön
születet segítségével- az1899-es évben két bába nevére bukkantam:
-1889.
júl.22-i bejegyzésnél: Selyem Istvánné, Szabó Apolló, lakcíme: Tiszaörs 118hsz.
-
Míg ugyancsak 1889-ben, a 66-os sorszám alatt halott csecsemő bejelentője
Baliga Józsefné, Brájel Mária jelent meg.
A
bejegyzést végző anyakönyvvezető minden alkalommal odaírta: községi bába.
1928-ig
tudtam követni tiszaörsi működésüket. Sajnos, működésük ideje alaltt Tiszaörsön
is gyakori volt a csecsemőhalál. A csecsemők halálozásának okánál leggyakrabban
a "veleszületett gyengeséget" jelölték meg az anyakönyvekben.
Baliga
Józsefné pontos szolgálati éveiről nem találtam adatokat.
Selyem
Istvánné- Szabó Apolló 77 éves korában, 1928. március 28-án halt meg Tiszaörsön
végelgyengülésben és a Tiszaörsi Kápolnás temetőben nyugszik azok körében,
akiket ő segített világra.
Az
utóbbi két évtizedben több alkalommal is részt vettem az 1956. okt. 23-i
forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett községi ünnepségeken, ahol a
Kápolnás temetőben, az Igazságtalanság emlékére állított emlékműnél, a koszorúk
elhelyezése előtt mécseseket gyújtanak és felolvassák azoknak a neveit, akiket
valamilyen sérelem ért, akik életüket áldozták.
Emlékmű a Kápolnás temetőben
Két
névnél és a hozzátartozó pár szó magyarázatánál többet akartam tudni Papp
Sándornéról és lányáról, Varga Antalnéról, akikről csak ezek a
mondatok hangzottak el:
-özv.
Papp Sándorné, Novák Magdolna: leánya megbecstelenítését akarta meggátolni,
ezért a Vörös Hadsereg katonái lelőtték.
-Varga
Antalné, Papp Margit: Védekezett megbecstelenítése ellen, ezért a Vörös
Hadsereg katonái lelőtték.
Tiszaörsi
adatközlőimtől megtudtam, hogy Papp Sándorné Tiszaörs bábaasszonya volt.
Tiszaörs
anyakönyveiben már 1910-től folyamatosan találkoztam a nevével, amikor is a
bábák jelentették be legtöbbször azt anyakönyvvezetőnél a holtan született
gyermekeket és az anyakönyvben a bejelentőként a bábát jelölték.
Tovább
keresgéltem és Tiszaörs halotti anyakönyveiben rátaláltam egy 1944. november
17-i bejegyzésre, miszerint özv. Papp Sándorné, született Novák Magdolna 71
éves, rk vallású, apja Novák János, anyja Margit, meghalt, a halálozás oka:
gyilkosság
Ugyanazon
a napon:
Varga
Antalné, született Papp Margit, 45 éves, rk vallású, házastársa Varga Antal,
apja néhai Papp Sándor, anyja: néhai Novák Magdolna meghalt, halálozás oka:
gyilkosság.
Mind
a két halott nevénél szerepelt: a bejelentő Kovács Lajos.
Az
anyakönyvi bejegyzést Ambrus Alajos anyakönyvvezető írta alá.
Ennyi
adat állt rendelkezésemre.
Kutatásaimat
segítette, hogy még a jelenleg Tiszaörsön élők között voltak, vannak olyan
személyek, akik hallottak a szomorú eseményről, vagy az ő születésüknél is
Varga Antalné segédkezett.
Ezek
a személyek már nem fiatalok, de még emlékeznek.
Elmondták,
hogy Papp Sándorné, Magdolna szülésznő Tiszaörsön, az Alvégben, a mai Kossuth
út végében, a Szentimrére vezető út mellett élt 1944-ben./ Ma a Czirbik család
lakik a telekre épített új házban./
1944
novemberében a tiszaörsi tó felőli részről érkeztek kirgiz katonák, s betértek
a Papp család házába, ahol anya és lánya tartózkodott otthon.
A
katonák bort kértek, de nem volt a háznál.
A
katonák egy részénél "megszólalt a férfiasság" a nők láttán, s két megszeppent
asszonyt a hombárba vezették, ahol a 45 éves Margitot meg akarták
becsteleníteni.
Ekkor
az édesanyja odaugrott, de a katonák lőttek, mind az anyát, mind a lányát
kivégezték.
A
bejelentők másnap reggel találtak rá a búza tetején a két holttestre.
Évek
óta folyamatosan gyűjtöm a régen Tiszaörsön élt személyekről a fényképeket.
Vagy
Kovács Kálmántól, a Kaposváron élő, Tiszaörsről elköltözött, testvérének fotóit
kapom meg, vagy olyan segítőktől is jut hozzám régi fénykép, akik támogatni
szeretnének a honismereti munkámban.
Papp
Sándor családjáról, a Tiszaörsről Hatvanba elköltözött Lengyel Tamás és
felesége, Lendvay Évától érkeztek fényképek. Amikor megtudták, hogy a bábákról
írok tanulmányt értesítettek, hogy már elküldték régebben nekem a Papp
családról náluk található fotókat.
Meg
is találtam, de sajnos Papp Sándornéról nem maradt fénykép.
Az
férjről, az apáról megtudtam, hogy a Tiszaörsön működő egykori fúvós zenekar
egyik zenésze volt, Tiszaörs akkori lakodalmaiban ők szórakoztatták zenéjükkel
a résztvevőket, illetve a községházára, a templomba vezető úton az ő fúvós
zenekarukkal vonult a násznép.
Papp Sándor
Három
gyermekük született, Papp Vendel, aki állítólag tanár volt Polgáron.
Papp Vendel
Molnár
Bálintné- Papp Erzsébet, aki 80 évesen, 1970-ben halt meg Tiszaörsön/ Lengyel
Tamás adatközlőm nagymamája volt./
Molbár Bálintné Papp Erzsébet
A
harmadik pedig a szomorú sorsú Varga Antalné, Papp Margit volt.
Varga Antalné- Papp Margit /A fényképek méretezés ilyen volt!/
Papp
Sándor 1922. augusztus 20-án halt meg gümőkórban, 56 évesen.
Lengyel
Tamás emlékezik dédnagymamája bábanaplójára. Több száz tiszaörsi név szerepelt
benne, akiknél a bábai munkát végezte.
Rózsa
Antalné Nagy Mária információja szerint anyját, Gólya Izabellát 1909-ben, de őt
is 1932-ben Magdolna bába segítette a világra jönni.
A
bábatáska, a bábanapló az idők folyamán elveszett, mint ahogyan a Kézikönyv a
bábák munkájáról c. könyv is.
A
bába, a lánya, a férj, az édesapa a tiszaörsi kápolnás temetőben nyugszanak.
Mint
minden Tiszaörsön élő és szolgáló bába nemcsak Örsön végezte munkáját.
Ha
hívták, mentek Tiszaigarra, Nagyivánra, Kócsra.
Ilyenkor
hintót, vagy kordét küldtek érte, télen lóvontatású szánnal vitték a szülés
előtt álló asszonyhoz.
Addig
nem ment haza, amíg a szülés le nem zajlott. 3-4 napig ezután is megtette az
érte küldött fogattal az oda-vissza utat.
Fehér
Rozália Tiszaörs másik bábája is a faluban is és a környékbeli településen
szolgált az 1920-as évektől.
Első
férje Dániel József volt.
Házasságkötésük
adatait a Tiszaörs házassági anyakönyvében megtaláltam.
Az
ott leírt adatokból tudjuk, hogy Fehér Rozál r. katolikus vallású, 1893. júl.
31-én született Tiszaörsön, apja +Fehér Mihály, anyja Nagyfejeő Teréz.
A
házasságkötés ideje: 1913. április 12.
Dániel
József Tiszaszentimréről került Örsre.
Férje
az I. világháborúban meghalt.
Az özvegy újból házasságot kötött, Csepregi Péterné
néven találkozunk munkájával Tiszaörs régi anyakönyveiben.
Csepregi
Péterné bábáról Mihalcsik Ottó Tiszaörs, Rákóczi úti lakostól kaptam
információt.
Mihalcsik
Ottó elmondta, hogy az ő lakásának a falán található Fehér Rozália bábaképzős
oklevele, melyet Nagyváradon állítottak ki, 1912-ben.
Tiszaörsön és a környékén sok szülést vezetett le, bizonyára, amíg a községből távol
volt, segítője is lehetett.
Ebben
erősít Kőszegről,Borsos Évától érkezett információ.
Tiszaörsön,
a Rózsa utcában élt az 1892-ben született Csesznok Veronika. Családja
határozott, szigorú egyéniségként emlékezik rá.
Nem
tudjuk volt- e képesítése, de bizonyára Örs régi bábaasszonyaitól sokat tanulhatott,
hogy azok távollétekor az újszülöttek fürdetését, valamint a szülő nő bajainak
ellátásában biztos kézzel segíteni tudott.
Következtetni
lehet arra, hogy Fehér Rozáltól tanulhatta a legtöbbet. Ebben erősít a Tiszaörs,
Tanulmányok a falu múltjából c könyv egyik írása, ahol Fehér Rózáról is
írnak..."rontás ellen tőle kérnek tanácsot, de ellátja, összevarrja a sebeket
is"., sőt gyógyítóként is emlegetik. / Füvessy Anikó tanulmánya/.
Borsos
Józsefné Csesznok Veronika nem szerzett bábai képzettséget, de "elleste",
elsajátította mindazt, amivel segíteni tudott a szülés előtt álló asszonyoknak,
és ellátta a baba születése utáni feladatokat, a kisebb sebbel hozzáfordulókon
is segített, ha kellett, össze is varrta a sebes helyet. Ismerte a
gyógynövényeket, tanácsot tudott adni egy-egy betegség kezelésére.
Borsos Józsefné- Csesznok Veronika
Csepregi
Péterné nyugdíjba vonulás után Bagossy Lajosné szülésznő érkezett a faluba
1948-ban.
Bagossy Lajosné
Az
örsiek úgy emlegetik, amikor rá emlékeznek," Bábaerzsi, vagy Feketebába." A
falu központjában, Boróczy körorvos lakásához élt. Nagyhangú, de szakmájához
értő, biztos kezű, határozott személynek ismerték.
Sok
szülést vezetett le a faluban.
Különös
szokásáról is emlegetik: a szülés után a magzatmázzal mosta meg az arcát, hogy
bőre fiatalos legyen.
Amikor
Tiszafüreden megnyílt a szülőotthon, az orvosi rendelőbe került, ahol az orvos
munkáját segítette.
Az
1970-es évek elején lett nyugdíjas, Debrecenbe költözött férjével
keresztfiukhoz, Keresztes Ferenchez.
Ezután
nagyon ritkán látogatott Örsre. Az örsiek a haláláról is csak jóval később
szereztek tudomást. Debrecenben temették el.
Szerettem
volna pontosabb információkat szerezni a bábák tevékenységéről, de az a válasz
érkezett, hogy erről nem beszéltek sem a szülők, sem a szüléskor ott lévő
személyek.
Annyit
mondtak, hogy ha gyermekek voltak a házban, akkor azokat átvitték a szomszédba,
vagy a közelben lakó rokonokhoz, a férj dolga volt a vízhordás és a
melegítés. Maga a szülés lefolyása
tabutéma maradt.
Nagyivánban a 2 világháború után volt bába, Gőz Sándorné, Erzsike nénire emlékeznek az informátorok. De Török Istvánné- Bíró Erzsébet neve is megmaradt a nagyivániak körében. Még egy ítőként említették Marcsa nénit, akinek a pontos neve ne ismert. Egy nagyiváni asszony szüléséhez: Egyekről Homonnai Anna bábát hozták át lovas szekérrel.
Forrás:
-
Wikipédia:
A bábákról
-
Tiszaörs
halotti és házassági anyakönyvei Digitalizált anyakönyvek 1895-től- a netről
-
Tiszaörs
Tanulmányok a falu múltjáról Szerkeszti: Szabó István Debrecen, 1992. Füvessy
Anikó: Tiszaörsi hiedelmek
-
Vörös
Éva: A bábai hivatásról /neten/
-
Lengyel
Tamástól és feleségétől kapott fotók és információk a dédnagymamájukról, Papp
Sándorné bábáról és nagymamájáról, Varga Antalnéról
-
Molnár
Boldizsárné, Müller Antalné Tiszaörs, Rákóczi úti lakosok, valamint Mihalcsik
Ottó, Rákóczi út, Vadász Julianna Kossuth úton lakó személyek információi
-
Rózsa
Antalné volt tiszaörsi, de jelenleg Karcagon élő, valamint Kőszegről Borsos Éva
információi és fotója az egykori tiszaörsi bábákról és segítőikről
Toldi Józsefné nagyiváni köztisztviselő a Nagyivánon segítő bábaaszzonyokról
A
Tiszaörsi október 23-i ünnepségek forgatókönyve Légrádi Katinkától, melyet
néhai Ágfay Antal plébános segítségével állítottak össze.
2015 december közepén