Hajnal Imre
PATIKA
A TISZAÖRSI MÁTYÁS KIRÁLY GYÓGYSZERTÁR
TÖRTÉNETÉBŐL
A 20. század
elején még nagyon kevesen vitték orvoshoz a betegeket. Nem is volt minden
településen orvos, de ha volt is, nem nagyon jutott pénz arra, hogy megfizessék
az orvos által kért összeget.
Mindig akadt
olyan személy a faluban, aki tapasztalatból próbálkozott a gyógyítással.
Tiszaörsön
Nagy Mari nénit csontkovácsként emlegették, ficamot, törést rakta helyre.
Morvai Márton, /az idősebbik Morvai Márton szűcsmester apja/ és Rigó Péter az
állatbetegségek gyógyításához értett.
Fehér Róza a
rontás elűzésével próbálkozott, míg Juhász Róza ráolvasással gyógyított.
Sem orvosa,
sem állatorvosa nem volt a községünkben.
Tiszaörsön
is ismerték a különféle gyógynövények hatását, sok családban szükség esetén
alkalmazták is.
De a vizes
ruha mindig kéznél volt, tapasztalatból tudták, hogy sok esetben segít a
betegségek enyhítésében.
Ha mégis
valamilyen gyógyszerre volt szüksége valakinek, akkor a szomszédos Kunmadarasra
mentek át vagy lóháton, vagy lovas szekérrel, ahol 1850 óta működött a patika.
Tiszaörs
első orvosa dr. Steiner Sándor volt, aki 1907. július elején foglalta el
állomáshelyét.
A betegeinek
a gyógyszereket ő maga készítette, az alapanyagot a közeli Kunmadarasi
patikából szerezte be.
A
Tiszafüredi Újság 1913.áprilisi számában egy rövid cikkecske arról tudósít,
hogy a helyszínen ellenőrizték Steiner doktor házi patikáját.
Az egykori
dokumentumokból tudjuk, hogy Tiszaörsre 1936-ban költözött Rábel Imre patikus,
aki a fő úton, a főtér közelében vásárolt házat a Grósz családtól és ott
rendezte be patikáját./Az adásvételi szerződés megkötéséig Steiner /Hemi/
doktor lakott és rendelt a házban, majd a Grósz család a cselédházak egyikében
biztosított számára lakást és rendelőt/.
1944-ben,
zsidószármazása miatt eltávozott Tiszaörsről. Még napjainkban is sokan úgy
emlékeznek, hogy ő is a származása miatt szomorú sorsra jutott.
Az örsiek
nem jól ismerték Rábel Imre vallási hovatartozását. Dr. Szegő Ágnes ny.
könyvtárigazgató eljuttatta hozzám a MACSE és a mormon egyház adattárából Rábel
Imre házassági anyakönyvi kivonatát, melyből megtudjuk, hogy a Rábel család
római katolikus vallású volt, de megismerjük Rábel Imre születési idejét és
helyét is. /1901. október 14, Gyöngyös, lakcíme a házasságkötéskor: Gyöngyös,
Jókai út 55./
De a közvetlen szomszédja, Müller Antalné, aki
a patika történetének a megírásakor a 93. életévét tölti, emlékezik Rábel
Imrére és családjára.
Rábel Imre középmagas, kövér, testes ember
volt.
Örs lakosai
szerették, tisztelték, melyet példamutató magatartásával, a másokért való tenni
akarásával, áldozatkész munkájával érdemelt ki. Volt is egy mondás a patikusokról:
"patikustól az orvosságot kapta, amitől meggyógyult a tehén, a baromfi, netán az asszony vagy a gyerek, vagy az illető saját maga."
A Rábel
családnál Tamás Vali volt a cseléd, bizonyos munkáknál besegített Tóth
Vali/Muliter Andorné/
Örsön Rábel
Imrének volt a legelső autója.
2 lányuk
született.
Rábel Imre
rokonsága Gyöngyösön élt, 1945-ben onnan írt levelet Tiszaörs község
elöljáróságának.
A kézírással
megírt eredeti levelét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban találtam meg.
Íme, a
levél:
"
Tudomásomra jutott, hogy a tiszaörsi gyógyszertár egy részét az orosz katonaság
vette igénybe, nagy részét a lakosság rabolta ki, míg egy részét a tiszti
orvos, illetve a körorvos vitte el.
A
gyógyszertár berendezése, felszerelése, valamint a gyógyszer-készlete
magántulajdonomat képezi.
Kérem szíves
intézkedésüket, hogy a 40.001/1945. sz. rendelet alapján eljárni
szíveskedjenek.
E rendelet
kimondja:
1. A tulajdonos nélkül lévő
gyógyszertárak anyagkészletei felleltározandók
2. A lakosság által elhurcolt
gyógyszerek összeszedendők
3. A hatósági orvosok által elvitt
gyógyszerek értéke a volt tulajdonos nevének feltűntetésével letétbe helyezendő
Amennyiben a
fenti intézkedés nem történt meg, úgy kérem annak végrehajtását, valamint az
edények összeszedését, mivel anyagilag az elöljáróság is felelős a
gyógyszertárakért, mint nemzeti vagyonért.
Ha a háború
utáni utazási nehézségek megszűnnek, úgy személyesen kísérlem meg
gyógyszertáram helyrehozatalát.
A meglévő,
vagy a megkerülő gyógyszerek, edények, állványzatok gondozásával vitéz Horváth
Béla igazgató-tanító urat bízom meg.
A fentiek
tudomásul vételét kérem, maradok tisztelettel:
Rábel Imre
gyógyszerész"
A levélre az
elöljáróság válaszát nem találtam a levéltári iratok között.
Hiába írta a
levélében Rábel Imre, hogy visszatér Örsre, soha sem látta utána senki.
Úgy tudják,
hogy Gyöngyösön halt meg és ott is van eltemetve.
A patika
épületéhez 1944 őszén szomorú esemény is fűződik. A Tiszaörsön állomásozó orosz
csapatok parancsnoka ebben az épületben rendezkedett be és a Tiszaszentimre
felől érkező 3 székely elfogott katonát idevezették az orosz katonák, s a
parancsnok itt adta ki az utasítást az azonnali kivégzésükre, amit az örsi
tóban végre is hajtottak.
A háború
befejezés utáni patika működéséről nem sokat tudunk.
1950-ben
államosították a tiszaörsi patikát és Wenner Sándor lett a gyógyszertár
vezetője.
Wenner Sándor
a patikussága mellett aktív közéleti életet élt, tanácstag volt. Őt is
szerették, tisztelték az örsiek.
Itt halt
meg, feleségével együtt nyugszik a Kápolnás temetőben Mikola Mátyás plébános
sírja mellett.
Wenner
Sándor halála után Tiszafüredről járt ki egy gyógyszerész, majd 1963-tól
1983-ig Morvainé dr.Papp Eszter gyógyszerész vezette a patikát.
Morvainé dr.Papp Eszter
nemcsak patikus volt Örsön, hanem aktívan bekapcsolódott a falu közösségi
életének irányításába.
Vezette a
Községi Hazafias Népfrontot. Aktívan kivette részét a nőklub megalakításában és
programjainak szervezésében. Anyagi áldozatot is hozott azért, hogy a nőklub
zenés-táncos rendezvényein a fellépők ruhái az alkalomra megfelelők legyenek.
Ezek a
programok olyan népszerűekké váltak, hogy a régi művelődési házi nagyteremben
nem, vagy alig fért az érdeklődő közönség.
De
ismeretterjesztő előadásai is népszerűek voltak a gyermekek és felnőttek
körében.
A
vöröskeresztes munka aktív, lelkes támogatója, segítője volt. Tanácstagként
segítette a falu fejlődését.
1986-ban elköltözött
községünkből. Addig Dr. Herczeg Ferenc vezette a patikát. Az öntörvényű
patikust nem nagyon szerették az örsiek, s nagyon örültek Morvainé Papp Eszter
visszatérésének, aki a patikaprivatizáció keretében megvásárolta az épületet és
a berendezést.
Morvainé dr.
Papp Eszter ismét azonnal bekapcsolódott a nőklub munkájának a segítésébe, a
megalakult Asszonykórus tagjainak fellépő ruhákat készíttetett, ő maga is
énekelt, énekel a kórusban. Az iskola és más szervek rendezvényeit szponzorként
támogatta, támogatja.
Elsők között
kapta meg az újonnan alapított helyi kitüntetést, a Tiszaörsért elismerő díjat.
A patika
Morvainé dr. Papp Eszter kezdeményezésre vette fel a Mátyás Király nevet.
A gyógyszertárba folyamatosan érkeznek a receptekkel a betegek
Morvainé
dr.Papp Eszter tiszaörsi működési idején olyan segítőket vett maga mellé és
segítette őket a szükséges szakmai és gyakorlati munkájuk elsajátításhoz, akik
hosszú évekig nagyszerű munkatársaivá váltak gyógyszerész asszisztensi
beosztásban. Szakácsi Istvánné, Tüdősné Szakács Éva, Sinka Margit, Makó
Lajosné- Unicsovics Julianna asszisztensekről van szó.
Morvainé
dr.Papp Eszter jó gazdája a patikának, az épület kívül-belül gondosan rendben
tartott, "patikatisztaság" jellemzi a környezetet is. A gyógyszertár épületét
létezése óta többször felújították.
A jól felszerelt patikában a számítógép minennapi segítője a gyógyszerésznek
A gyógyszertában patikatörténeti kiállítás is látható
1950-ben,
1958-ban történt nagyobb átalakítás, mai arculatát az 1978-as teljes felújítás
idején nyerte el.
A patika 1958-ban:
A patika külső képe 2015 decemberében
A tiszaörsi
patika hosszú időn keresztül ellátta a Nagyiván és Tiszaigar községek betegeit
is, amíg ezekben a községekben fel nem épült a gyógyszertár. A gyógyszertárak
megnyitása után a gyógyszerészek esetleges szabadságolásuk idején
helyettesítették egymást.
Hálával és
elismeréssel gondolunk és emlékezünk Tiszaörs volt és jelenlegi patikusaira,
akik mindig tették a dolgukat a patikában, a lakosság egészségének védelme
érdekében, de Tiszaörs közéletében is.
Tiszaörs,
2015. decemberében
Hajnal Imre
Forrás:
-
JNKSZ
Megyei Levéltár: Tiszaörs iratai 1945-1949 évek között
-
Tiszafüredi
Újság 1913.évfolyama
-
Tiszaörs
Tanulmányok a falu múltjából Szerkeszti Szabó István Debrecen 1992
-
Dr.Szegő
Ágnes ny. könyvtár-igazgató információi a MACSE és a mormon egyház adattárából
-
Adatok
Szolnok megye történetéből I-II. kötet Tiszaörsre és Kunmadarasra vonatkozó
fejezetei
-
Müller
Antalné és Molnár Boldizsárné egykori szomszédok visszaemlékezései
-
Morvainé
dr.Papp Eszter szóbeli információi
-
Tiszaörs
orvosairól elkészült tanulmányaim /Steiner-Hemi doktorról/
-
Fényképek:
Kovács Kálmán Kaposvári lakos fotói és saját felvételeim.