HAJNAL IMRE

TISZAÖRSI BÁBÁK

Hajnal Imre:

BÁBÁK TISZAÖRSÖN

Szeretettel köszöntelek te édes kicsi csöppség,
Életedet kísérje áldás
és egészség!
Szüleidnek te légy a
fény, életük aranya,
Mosolyod legyen napjaik
csillaga!

A bába szülést segítő és a
gyermekágyas asszonyt és újszülöttét ápoló nő,
napjainkban kórházi szülésznő. Hasonló foglalkozások napjainkban a
szülészorvos, illetve a védőnő, aki a
kismama és csecsemője egészségét.

.

A
bábaasszony szó jelentése: bábáskodik

valaki
fölött

.második jelentése:
születésnél segédkező nőszemély.

A 20. század
közepéig Magyarország legtöbb településén a bábák voltak azok a személyek, akik
a várandós anyáknak segítettek.

A
bábaság összetett feladat volt, tulajdonképpen a szüléstől a halálig terjedt a
szerepe. A menstruációs problémákban, a terhességi rosszulléteknél,a  szoptatásnál

tanácsot adott, vagy mindenféle női bajt és gyermekbetegségeket gyógyított, fület lyukasztott, de van arra adat, hogy férfiak nemi betegségét kezelte.

Elvárás
volt, hogy a bába szülés után legalább egy hétig járjon még az anyához, akár
naponta kétszer is. A bábák besegítettek a mosásban, de ez a későbbiekben
visszaszorult.

Az
1950-es évek közepétől Magyarországon sorra szülőotthonokat létesítettek, a
Tiszaörshöz közeli Tiszafüreden 1958-ban nyílt meg a szülőotthon.

Addig
a tiszaörsi asszonyok helyben szültek, az Örsön élő bábaasszonyok segítségét
vették igénybe.

Az
1800-as évek utolsó időszakában már Tiszaörsön is éltek képzett bábaasszonyok.

A
községbe kerülésük előtt a szülések levezetésében hozzáértő, már több gyermeket
szülő, tapasztalt asszonyok segítettek a szülő nőknek.

Ezekről
a személyekről nem maradt feljegyzés.

A
Tiszaörsön működő bábákról, nevükről az 1895-től vezetett állami anyakönyvekből
kerestem és találtam információkat.

A
községi anyakönyvvezető a nők esetében általában nem jelölte a foglalkozást, de
kivételt tett a bábáknál. Az ő esetükben a foglalkozásukhoz odaírták: bába.

Tiszaörs
halotti anyakönyveinek tanulmányozásakor - Bóta Éva Érden élő, Tiszaörsön
születet segítségével- az1899-es évben két bába nevére bukkantam:

-1889.
júl.22-i bejegyzésnél: Selyem Istvánné, Szabó Apolló, lakcíme: Tiszaörs 118hsz.

-
Míg ugyancsak 1889-ben, a 66-os sorszám alatt halott csecsemő bejelentője
Baliga Józsefné, Brájel Mária jelent meg.

A
bejegyzést végző anyakönyvvezető minden alkalommal odaírta: községi bába.

1928-ig
tudtam követni tiszaörsi működésüket. Sajnos, működésük ideje alaltt Tiszaörsön
is gyakori volt a csecsemőhalál. A csecsemők halálozásának okánál leggyakrabban
a "veleszületett gyengeséget" jelölték meg az anyakönyvekben.

Baliga
Józsefné pontos szolgálati éveiről nem találtam adatokat.

Selyem
Istvánné- Szabó Apolló 77 éves korában, 1928. március 28-án halt meg Tiszaörsön
végelgyengülésben és a Tiszaörsi Kápolnás temetőben nyugszik azok körében,
akiket ő segített világra.

Az
utóbbi két évtizedben több alkalommal is részt vettem az 1956. okt. 23-i
forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett községi ünnepségeken, ahol a
Kápolnás temetőben, az Igazságtalanság emlékére állított emlékműnél, a koszorúk
elhelyezése előtt mécseseket gyújtanak és felolvassák azoknak a neveit, akiket
valamilyen sérelem ért, akik életüket áldozták.

Emlékmű a Kápolnás temetőben

Két
névnél és a hozzátartozó pár szó magyarázatánál többet akartam tudni Papp
Sándornéról és lányáról,  Varga Antalnéról, akikről csak ezek a
mondatok hangzottak el:

-özv.
Papp Sándorné, Novák Magdolna: leánya megbecstelenítését akarta meggátolni,
ezért a Vörös Hadsereg katonái lelőtték.

-Varga
Antalné, Papp Margit: Védekezett megbecstelenítése ellen, ezért a Vörös
Hadsereg katonái lelőtték.

Tiszaörsi
adatközlőimtől megtudtam, hogy Papp Sándorné Tiszaörs bábaasszonya volt.

Tiszaörs
anyakönyveiben már 1910-től folyamatosan találkoztam a nevével, amikor is a
bábák jelentették be legtöbbször azt anyakönyvvezetőnél a holtan született
gyermekeket és az anyakönyvben a bejelentőként a bábát jelölték.

Tovább
keresgéltem és Tiszaörs halotti anyakönyveiben rátaláltam egy 1944. november
17-i bejegyzésre, miszerint özv. Papp Sándorné, született Novák Magdolna 71
éves, rk vallású, apja Novák János, anyja Margit, meghalt, a halálozás oka:
gyilkosság

Ugyanazon
a napon:

Varga
Antalné, született Papp Margit, 45 éves, rk vallású, házastársa Varga Antal,
apja néhai Papp Sándor, anyja: néhai Novák Magdolna meghalt, halálozás oka:
gyilkosság.

Mind
a két halott nevénél szerepelt: a bejelentő Kovács Lajos.

Az
anyakönyvi bejegyzést Ambrus Alajos anyakönyvvezető írta alá.

Ennyi
adat állt rendelkezésemre.

Kutatásaimat
segítette, hogy még a jelenleg Tiszaörsön élők között voltak, vannak olyan
személyek, akik hallottak a szomorú eseményről, vagy az ő születésüknél is
Varga Antalné segédkezett.

Ezek
a személyek már nem fiatalok, de még emlékeznek.

Elmondták,
hogy Papp Sándorné, Magdolna szülésznő Tiszaörsön, az Alvégben, a mai Kossuth
út végében, a Szentimrére vezető út mellett élt 1944-ben./ Ma a Czirbik család
lakik a telekre épített új házban./

1944
novemberében a tiszaörsi tó felőli részről érkeztek kirgiz katonák, s betértek
a Papp család házába, ahol anya és lánya tartózkodott otthon.

A
katonák bort kértek, de nem volt a háznál.

A
katonák egy részénél "megszólalt a férfiasság" a nők láttán, s két megszeppent
asszonyt a hombárba vezették, ahol a 45 éves Margitot meg akarták
becsteleníteni.

Ekkor
az édesanyja odaugrott, de a katonák lőttek, mind az anyát, mind a lányát
kivégezték.

A
bejelentők másnap reggel találtak rá a búza tetején a két holttestre.

Évek
óta folyamatosan gyűjtöm a régen Tiszaörsön élt személyekről a fényképeket.

Vagy
Kovács Kálmántól, a Kaposváron élő, Tiszaörsről elköltözött, testvérének fotóit
kapom meg, vagy olyan segítőktől is jut hozzám régi fénykép, akik támogatni
szeretnének  a honismereti munkámban.

Papp
Sándor családjáról, a Tiszaörsről Hatvanba elköltözött Lengyel Tamás és
felesége, Lendvay Évától érkeztek fényképek. Amikor megtudták, hogy a bábákról
írok tanulmányt értesítettek, hogy már elküldték régebben nekem a Papp
családról náluk található fotókat.

Meg
is találtam, de sajnos Papp Sándornéról nem maradt fénykép.

Az
férjről, az apáról megtudtam, hogy a Tiszaörsön működő egykori fúvós zenekar
egyik zenésze volt, Tiszaörs akkori lakodalmaiban ők szórakoztatták zenéjükkel
a résztvevőket, illetve a községházára, a templomba vezető úton az ő fúvós
zenekarukkal vonult a násznép.

Papp Sándor

Három
gyermekük született, Papp Vendel, aki állítólag tanár volt Polgáron.

Papp Vendel

Molnár
Bálintné- Papp Erzsébet, aki 80 évesen, 1970-ben halt meg Tiszaörsön/ Lengyel
Tamás adatközlőm nagymamája volt./

Molbár Bálintné Papp Erzsébet

A
harmadik pedig a szomorú sorsú Varga Antalné, Papp Margit volt.

Varga Antalné- Papp Margit     /A fényképek méretezés ilyen volt!/

Papp
Sándor 1922. augusztus 20-án halt meg gümőkórban, 56 évesen.

Lengyel
Tamás emlékezik dédnagymamája bábanaplójára. Több száz tiszaörsi név szerepelt
benne, akiknél a bábai munkát végezte.

Rózsa
Antalné Nagy Mária információja szerint anyját, Gólya Izabellát 1909-ben, de őt
is 1932-ben Magdolna bába segítette a világra jönni.

A
bábatáska, a bábanapló az idők folyamán elveszett, mint ahogyan a Kézikönyv a
bábák munkájáról c. könyv is.

A
bába, a lánya, a férj, az édesapa a tiszaörsi kápolnás temetőben nyugszanak.

Mint
minden Tiszaörsön élő és szolgáló bába nemcsak Örsön végezte munkáját.

Ha
hívták, mentek Tiszaigarra, Nagyivánra, Kócsra.

Ilyenkor
hintót, vagy kordét küldtek érte, télen lóvontatású szánnal vitték a szülés
előtt álló asszonyhoz.

Addig
nem ment haza, amíg a szülés le nem zajlott. 3-4 napig ezután is megtette az
érte küldött fogattal az oda-vissza utat.

Fehér
Rozália Tiszaörs másik bábája is a faluban is és a környékbeli településen
szolgált az 1920-as évektől.

Első
férje Dániel József volt.

Házasságkötésük
adatait a Tiszaörs házassági anyakönyvében megtaláltam.

Az
ott leírt adatokból tudjuk, hogy Fehér Rozál r. katolikus vallású, 1893. júl.
31-én született Tiszaörsön, apja +Fehér Mihály, anyja Nagyfejeő Teréz.

A
házasságkötés ideje: 1913. április 12.

Dániel
József Tiszaszentimréről került Örsre.

Férje
az I. világháborúban meghalt.

 Az özvegy újból házasságot kötött, Csepregi Péterné
néven találkozunk munkájával Tiszaörs régi anyakönyveiben.

Csepregi
Péterné bábáról Mihalcsik Ottó Tiszaörs, Rákóczi úti lakostól kaptam
információt.

Mihalcsik
Ottó elmondta, hogy az ő lakásának a falán található Fehér Rozália bábaképzős
oklevele, melyet Nagyváradon állítottak ki, 1912-ben.

Tiszaörsön és a környékén sok szülést vezetett le, bizonyára, amíg a községből távol
volt, segítője is lehetett.

Ebben
erősít  Kőszegről,Borsos Évától érkezett információ.

Tiszaörsön,
a Rózsa utcában élt az 1892-ben született Csesznok Veronika. Családja
határozott, szigorú egyéniségként emlékezik rá.

Nem
tudjuk volt- e képesítése, de bizonyára Örs régi bábaasszonyaitól sokat tanulhatott,
hogy azok távollétekor az újszülöttek fürdetését, valamint a szülő nő bajainak
ellátásában biztos kézzel segíteni tudott.

Következtetni
lehet arra, hogy Fehér Rozáltól tanulhatta a legtöbbet. Ebben erősít a Tiszaörs,
Tanulmányok a falu múltjából c könyv egyik írása, ahol Fehér Rózáról is
írnak..."rontás ellen tőle kérnek tanácsot, de ellátja, összevarrja a sebeket
is"., sőt gyógyítóként is emlegetik. / Füvessy Anikó tanulmánya/.

Borsos
Józsefné Csesznok Veronika nem szerzett bábai képzettséget, de "elleste",
elsajátította mindazt, amivel segíteni tudott a szülés előtt álló asszonyoknak,
és ellátta a baba születése utáni feladatokat, a kisebb sebbel hozzáfordulókon
is segített, ha kellett, össze is varrta a sebes helyet. Ismerte a
gyógynövényeket, tanácsot tudott adni egy-egy betegség kezelésére.

Borsos Józsefné- Csesznok Veronika

Csepregi
Péterné nyugdíjba vonulás után Bagossy Lajosné szülésznő érkezett a faluba
1948-ban.

  Bagossy Lajosné

Az
örsiek úgy emlegetik, amikor rá emlékeznek," Bábaerzsi, vagy Feketebába." A
falu központjában, Boróczy körorvos lakásához élt. Nagyhangú, de szakmájához
értő, biztos kezű, határozott személynek ismerték.

Sok
szülést vezetett le a faluban.

Különös
szokásáról is emlegetik: a szülés után a magzatmázzal mosta meg az arcát, hogy
bőre fiatalos legyen.

Amikor
Tiszafüreden megnyílt a szülőotthon, az orvosi rendelőbe került, ahol az orvos
munkáját segítette.

Az
1970-es évek elején lett nyugdíjas, Debrecenbe költözött férjével
keresztfiukhoz, Keresztes Ferenchez.

Ezután
nagyon ritkán látogatott Örsre. Az örsiek a haláláról is csak jóval később
szereztek tudomást. Debrecenben temették el.

Szerettem
volna pontosabb információkat szerezni a bábák tevékenységéről, de az a válasz
érkezett, hogy erről nem beszéltek sem a szülők, sem a szüléskor ott lévő
személyek.

Annyit
mondtak, hogy ha gyermekek voltak a házban, akkor azokat átvitték a szomszédba,
vagy a közelben lakó rokonokhoz, a férj dolga volt a vízhordás és a
melegítés.  Maga a szülés lefolyása
tabutéma maradt.

Nagyivánban a 2 világháború után volt bába, Gőz Sándorné, Erzsike nénire emlékeznek az informátorok. De Török Istvánné- Bíró Erzsébet neve is megmaradt a nagyivániak körében. Még egy ítőként említették Marcsa nénit, akinek a pontos neve ne ismert. Egy  nagyiváni asszony szüléséhez: Egyekről Homonnai Anna bábát hozták át lovas szekérrel.

Forrás:

-      
Wikipédia:
A bábákról

-      
Tiszaörs
halotti és házassági anyakönyvei Digitalizált anyakönyvek 1895-től- a netről

-      
Tiszaörs
Tanulmányok a falu múltjáról Szerkeszti: Szabó István Debrecen, 1992. Füvessy
Anikó: Tiszaörsi hiedelmek

-      
Vörös
Éva: A bábai hivatásról /neten/

-      
Lengyel
Tamástól és feleségétől kapott fotók és információk a dédnagymamájukról, Papp
Sándorné bábáról és nagymamájáról, Varga Antalnéról

-      
Molnár
Boldizsárné, Müller Antalné Tiszaörs, Rákóczi úti lakosok, valamint Mihalcsik
Ottó, Rákóczi út, Vadász Julianna Kossuth úton lakó személyek információi

-      
Rózsa
Antalné volt tiszaörsi, de jelenleg Karcagon élő, valamint Kőszegről Borsos Éva
információi és fotója az egykori tiszaörsi bábákról és segítőikről

Toldi Józsefné nagyiváni köztisztviselő a Nagyivánon segítő bábaaszzonyokról

 A
Tiszaörsi október 23-i ünnepségek forgatókönyve Légrádi Katinkától, melyet
néhai Ágfay Antal plébános segítségével állítottak össze.

2015 december közepén

HAJNAL IMRE:

RIZSTERMELÉS TISZAÖRSÖN

Az 1930-as évek végén új, eddig alig ismert
növénykultúra jelent meg környékünkön, a rizs.

Termesztésének
kialakulása szoros összefüggésben van a Horthy kormányzó birtokainak a
fejlesztésével.

Tiszántúl
népét sorozatosan sújtó aszálykárok leküzdésére Teleki megbízásából a gazdászok
közreműködésével megtalálták a rizstermesztés beindításához szükséges
legkedvezőbb lehetőségeket.

Elkészült a
60 km hosszú, 20 kw- os villanytávvezeték, mely a Tiszaörvénynél épített
vízkivételező művet látta el.

Ezzel
juttatták el a vizet egy betoncsatornába és vezették a 40 km-re Tiszaörsön
keresztül a kakati uradalomba.

A történelem
folyamán többször próbálkoztak Magyarországon a rizs termesztésével, de ez
mindig kudarcba fulladt, főként a hazai éghajlati viszonyok miatt.

Nagy Molnár
Miklós Tiszaörs gazdálkodásának főbb jellemzői c. tanulmányában jelzi:

"
Adatközlőink visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az 1930-as években a tiszafüredi
öntözőcsatorna / Horthy-csatorna/ megépítését követően a faluban többen a
rizstermesztésével is kezdtek foglalkozni. Ám ez soha nem volt igazán jelentős,
mivel említésre méltó eredményt nem hozott."

Kovács
Kálmán, Tiszaörsön született, de Kaposváron élő villamosmérnök eljuttatta
hozzám testvérének, Kovács Sándornak Szüleink egy évszázadának krónikája c.
memoárjából a kéziratának a tiszaörsi rizstermesztés beindításával foglakozó
részletét.

Kovács
Sándor a visszaemlékezésében leírja, hogy rizst a laposokban, a szikes
területeken lehetett termeszteni, a rizstermelés nem szorított ki egyetlen
haszonnövényt sem.

A tiszaörsi
rizstermelés újraindulásakor a rizst drágábban lehetett értékesíteni, mint a
búzát, a kukoricát.

Tiszaörsön,
Kovács Sándor irányításával, egy pár ember önkéntes összefogásával, kézi
erővel, ásóval, lapáttal, talicskával hosszú földcsatornát ástak, fizették a
tervező, irányító mérnököt, közösen vásárolták meg és üzemeltették a
szivattyút, de a földjét mindenki saját maga készítette elő a rizstermelésére,
vetette, gondozta, aratta, értékesítette a termést.

A rizstermelésre
kijelölt területet körül kellett gátolni.

Kovács
Sándor maga végezte a földmunkát.

1943 tél
végén, mikor a fagy már engedte, kora tavasszal kezdte körülgátalni a saját
földterületükön a kb 800 négyzetméternyi földdarabot, az un Vonal úton, ahol 50
méterre volt az öntöző csatorna.

Tavasszal, amikor
a lehetővé vált, lóval felszántották, elboronálták a gáttal körülvett
területet, majd kézzel elvetették a magot.

A rizs
vízinövény, ami azt jelenti, hogy vetéstől az érésig, - május elejétől
szeptember végéig- vízben nő és érik be.

Az
elárasztáshoz szükséges vizet a főcsatornából szivornyával vezették a
rizsföldre.

A rizs
elárasztása után legalább 10-15 cm-es vizet kellett tartani a földön.

Rendszeresen
ellenőrizni kellett, hogy a vízipocok, a patkány nem fúrta-e át a gátat. Az
említett kártevők egy fél nap alatt is olyan lukat tudtak fúrni, hogy a
kimosott gát átszakadhatott.

A kikelt
rizs leginkább a muharra hasonlított. A vízben nagyon sok vízinövény / gyom-
muhar, sás/ nőtt, amit a család apraja-nagyjának folyamatosan gyomlálni
kellett.

Illusztráció

A csekély
vízben rengeteg békaporonty, vízibogár "tanyázott". A rizstermelő családok
ezért a gát oldalába egy nyári szállást alakítottak ki, ahová otthonról
kivitték a házi kacsákat. A kacsák nem bántották a rizst, amíg a kalász meg nem
jelent. De akkorára megnőttek, hazavitték a kacsákat.

Augusztus
vége felé beérett a rizs. Ha a kalászt hozzáütötték a tenyerükhöz, vagy egy
deszkalaphoz, a szemek nagy része kipergett.

Az aratás
előtt le kellett ereszteni a területről a vizet, kiszárítani a talajt.

Az aratást
kézzel végezték.

Sarlóval
vágták le a 60-70 centinyire nőtt szárat és óvatosan, kévékbe gyűjtve, kézben
odavitték a termőföld egy pontján felállított ládához. A ponyvára helyezett
ládát 4 db 0.5 m x 2 m deszkalapból készítették.

Fogtak egy
marékra való növényt és a láda belső oldalához ütötték a kalászt. A rizsszemek
a ládába peregtek.

Mivel ez
rengeteg kézi munkát igényelt, a rizstermelő családok ennél a munkafolyamatnál
összefogtak, kalákában végezték a kézi cséplést.

A kicsépelés
utáni termést hazavitték, jó, napos időben az udvaron szárították. Nedves, esős
időben a padláson történt a szárítás.

Kovács
Sándor leírja az 1943. évi első próbálkozásának az eredményességét.

19 mázsa 33
kilogrammot szállítottak eladásra és 9665 pengőt fizettek érte.
/Összehasonlította a búzatermesztés eredményességével: a rizstermelésbe bevont
területen az előző évben 2-3 mázsa búza termett, egy mázsa búzáért 25 pengőt
fizettek/.

A sikeres
első év kedvet adott a Kovács családnak, hogy 1944-ben megnöveljék a
rizstermelésbe bevont földterületet.

Az
elkészített tervrajz alapján engedélyt kértek és kaptak az Egri Alispáni
Hivataltól újabb 1 kh rizsföld művelésbe vételéhez.

A szükséges
öntözőcsatornát, az emésztőt, vízelvezető árkot, a gátak nagy részét kézi
munkával végezték, 200 köbméternyi földet mozgattak meg.

Az árasztást
és a vízpótlást segítette, hogy a vízügyi hivatal engedélyezte egy 10
centiméternyi átmérőjű vascső beépítését az öntöző főcsatornába.

Újabb kacsák
kerültek a gát mellé felállított nádkunyhóba. A kacsák nevelése, a húsuk
fogyasztása és a kacsatoll eladása újabb jövedelemforrásává vált a családnak.

A rizs
eladása is könnyebbé vált.

Pestről
jöttek nagykereskedők, s egymásra ígértek, csak hogy ők vihessék el a termést.

A
tiszaörsiek közül sokan figyelték, hogy a Kovács család hogyan fogott a
rizstermeléshez,

Látták, hogy
a család számára anyagi boldogulást eredményez a sok odafigyelést és munkát
igénylő "rizsázás".

Sokan kaptak
kedvet, sokan fogtak a rizstermeléséhez.

Az 1945-ös
tiszaörsi földosztáskor az új földhöz jutottak földjét a község északi részén
az öntöző csatornától a Kilencesi gyepig Ficzere László mérnök tervei alapján
öntözésre készítették elő, a kiosztott földekkel párhuzamosan öntözőcsatornák
készültek.

Tiszaörsön
1946. szeptember 22-én 70 alapító taggal létrejött a Füldművesszövetkezet.

Az FMSZ
működéi engedélyében lehetőséget kapott többek között a legelő hasznosítására,
a mozi üzemeltetésére, a háztájiban megtermett tojás felvásárlására, valamint a
közös rizstermelésére.

Az FMSZ - az
Igazgatóság jóváhagyásával - a tiszaigari határ melletti Körtvélyesen is
előkészített egy rizsföldet. A rizstermelést az FMSZ rizstermelő szakcsoportja
irányította és végezte.

Az FMSZ
szakcsoport nemcsak a termeléshez adott segítséget,de megszervezte a megtermett
rizs értékesítését is.

1947.
február 20-án a Tiszaörsi Hangya Szövetkezet és az FMSZ egyesült. Az újonnan
megalakult szervezet elnökévé Kovács Sándort, az "első tiszaörsi rizstermelőt"
választották.

Az FMSZ
rizstermelői 1948. április 27-én levelet írtak Dobi Istvánnak, az akkori
miniszternek, majd későbbi Elnöki Tanács Elnökének, melyben tevékenységükhöz
szellemi és anyagi támogatást kértek.

Folyamatosan
növekedett Tiszaörsön a rizstermelésbe bevont földterület nagysága. 1949
tavaszán már 700 kh területen folyt a rizs termelése.

A
rizstermelésből megszerzett jövedelemből a meglévő házakat renoválták, de új
házak is épültek, a lakásokba új bútorok kerültek.

Tiszaörsön a
disznóvágáskor a hurka töltéséhez addig használt kölest felváltotta a rizs, a
háztartásokban egyre többször használták a főzéshez a rizsát.

Tiszaörsre
is elérkezett az un téeszesítés szele.

A községben
is megkezdődött a termelőszövetkezetek szervezése. Államosították a kézzel,
nagy fáradsággal kiásott csatornákat, a közös pénzen megvásárolt szivattyúkat.
Feloszlatták az önkéntesen szervezett szövetkezéseket.

1951-ben az
FMSZ-ek kiszorultak a rizstermelésből.

Helyükbe a
megalakult tscs-k vették át, ahol igyekeztek az akkori kornak és lehetőségeknek
megfelelően gépesíteni a termelést, de már az egész senkinek nem volt szívügye.

A rizs
termelése ráfizetése lett. A korábbi sok munka kárba veszett.

De nemcsak
Tiszaörsön! A rizstermelés területe egytizedére zsugorodott napjainkra.
Boltjainkban legtöbbször a szomszédos Romániából érkező rizst vásárolhatunk.

Tiszaörs,
2015. decemberében

Hajnal Imre

Forrás:

-         
Nagy
Molnár Miklós: Tiszaörs gazdálkodásának főbb jellemzői- Tiszaörs Tanulmányok a
falu múltjából. Szerkeszti: Szabó István Debrecen, 1992.

-         
Tiszafüred,
Tiszatáj ÁFÉSZ 1946-1996 50 éves működéséről

-         
Kovács
Kálmán térképe a tiszaörsi rizstermelés helyszínéről

-         
Néhai
Kovács Sándor memoárja: Szüleink egy évszázados krónikája

-         
Kovács
Kálmán visszaemlékezése a tiszaörsi rizstermeléssel kapcsolatban

-         
Hajnal
Imre fotói

-         
JNKSZ
Megyei Levéltár: Tiszaörs tanácsi VB iratai

Hajnal Imre

PATIKA

A TISZAÖRSI MÁTYÁS KIRÁLY GYÓGYSZERTÁR
TÖRTÉNETÉBŐL

A 20. század
elején még nagyon kevesen vitték orvoshoz a betegeket. Nem is volt minden
településen orvos, de ha volt is, nem nagyon jutott pénz arra, hogy megfizessék
az orvos által kért összeget.

Mindig akadt
olyan személy a faluban, aki tapasztalatból próbálkozott a gyógyítással.

Tiszaörsön
Nagy Mari nénit csontkovácsként emlegették, ficamot, törést rakta helyre.
Morvai Márton, /az idősebbik Morvai Márton szűcsmester apja/ és Rigó Péter az
állatbetegségek gyógyításához értett.

Fehér Róza a
rontás elűzésével próbálkozott, míg Juhász Róza ráolvasással gyógyított.

Sem orvosa,
sem állatorvosa nem volt a községünkben.

Tiszaörsön
is ismerték a különféle gyógynövények hatását, sok családban szükség esetén
alkalmazták is.

De a vizes
ruha mindig kéznél volt, tapasztalatból tudták, hogy sok esetben segít a
betegségek enyhítésében.

Ha mégis
valamilyen gyógyszerre volt szüksége valakinek, akkor a szomszédos Kunmadarasra
mentek át vagy lóháton, vagy lovas szekérrel, ahol 1850 óta működött a patika.

Tiszaörs
első orvosa dr. Steiner Sándor volt, aki 1907. július elején foglalta el
állomáshelyét.

A betegeinek
a gyógyszereket ő maga készítette, az alapanyagot a közeli Kunmadarasi
patikából szerezte be.

A
Tiszafüredi Újság 1913.áprilisi számában egy rövid cikkecske arról tudósít,
hogy a helyszínen ellenőrizték Steiner doktor házi patikáját.

Az egykori
dokumentumokból tudjuk, hogy Tiszaörsre 1936-ban költözött Rábel Imre patikus,
aki a fő úton, a főtér közelében vásárolt házat a Grósz családtól és ott
rendezte be patikáját./Az adásvételi szerződés megkötéséig Steiner /Hemi/
doktor lakott és rendelt a házban, majd a Grósz család a cselédházak egyikében
biztosított számára lakást és rendelőt/.

1944-ben,
zsidószármazása miatt eltávozott Tiszaörsről. Még napjainkban is sokan úgy
emlékeznek, hogy ő is a származása miatt szomorú sorsra jutott.

Az örsiek
nem jól ismerték Rábel Imre vallási hovatartozását. Dr. Szegő Ágnes ny.
könyvtárigazgató eljuttatta hozzám a MACSE és a mormon egyház adattárából Rábel
Imre házassági anyakönyvi kivonatát, melyből megtudjuk, hogy a Rábel család
római katolikus vallású volt, de megismerjük Rábel Imre születési idejét és
helyét is. /1901. október 14, Gyöngyös, lakcíme a házasságkötéskor: Gyöngyös,
Jókai út 55./

 De a közvetlen szomszédja, Müller Antalné, aki
a patika történetének a megírásakor a 93. életévét tölti, emlékezik Rábel
Imrére és családjára.

 Rábel Imre középmagas, kövér, testes ember
volt.

Örs lakosai
szerették, tisztelték, melyet példamutató magatartásával, a másokért való tenni
akarásával, áldozatkész munkájával érdemelt ki. Volt is egy mondás a patikusokról:

"patikustól  az orvosságot kapta, amitől meggyógyult a tehén, a baromfi, netán az asszony vagy a gyerek, vagy az illető saját maga."

A Rábel
családnál Tamás Vali volt a cseléd, bizonyos munkáknál besegített Tóth
Vali/Muliter Andorné/

Örsön Rábel
Imrének volt a legelső autója.

2 lányuk
született.

Rábel Imre
rokonsága Gyöngyösön élt, 1945-ben onnan írt levelet Tiszaörs község
elöljáróságának.

A kézírással
megírt eredeti levelét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban találtam meg.

Íme, a
levél:

"
Tudomásomra jutott, hogy a tiszaörsi gyógyszertár egy részét az orosz katonaság
vette igénybe, nagy részét a lakosság rabolta ki, míg egy részét a tiszti
orvos, illetve a körorvos vitte el.

A
gyógyszertár berendezése, felszerelése, valamint a gyógyszer-készlete
magántulajdonomat képezi.

Kérem szíves
intézkedésüket, hogy a 40.001/1945. sz. rendelet alapján eljárni
szíveskedjenek.

E rendelet
kimondja:

1.      A tulajdonos nélkül lévő
gyógyszertárak anyagkészletei felleltározandók

2.      A lakosság által elhurcolt
gyógyszerek összeszedendők

3.      A hatósági orvosok által elvitt
gyógyszerek értéke a volt tulajdonos nevének feltűntetésével letétbe helyezendő

Amennyiben a
fenti intézkedés nem történt meg, úgy kérem annak végrehajtását, valamint az
edények összeszedését, mivel anyagilag az elöljáróság is felelős a
gyógyszertárakért, mint nemzeti vagyonért.

Ha a háború
utáni utazási nehézségek megszűnnek, úgy személyesen kísérlem meg
gyógyszertáram helyrehozatalát.

A meglévő,
vagy a megkerülő gyógyszerek, edények, állványzatok gondozásával vitéz Horváth
Béla igazgató-tanító urat bízom meg.

A fentiek
tudomásul vételét kérem, maradok tisztelettel:

Rábel Imre
gyógyszerész"

A levélre az
elöljáróság válaszát nem találtam a levéltári iratok között.

Hiába írta a
levélében Rábel Imre, hogy visszatér Örsre, soha sem látta utána senki.

Úgy tudják,
hogy Gyöngyösön halt meg és ott is van eltemetve.

A patika
épületéhez 1944 őszén szomorú esemény is fűződik. A Tiszaörsön állomásozó orosz
csapatok parancsnoka ebben az épületben rendezkedett be és a Tiszaszentimre
felől érkező 3 székely elfogott katonát idevezették az orosz katonák, s a
parancsnok itt adta ki az utasítást az azonnali kivégzésükre, amit az örsi
tóban végre is hajtottak.

A háború
befejezés utáni patika működéséről nem sokat tudunk.

1950-ben
államosították a tiszaörsi patikát és Wenner Sándor lett a gyógyszertár
vezetője.

Wenner Sándor
a patikussága mellett aktív közéleti életet élt, tanácstag volt. Őt is
szerették, tisztelték az örsiek.

Itt halt
meg, feleségével együtt nyugszik a Kápolnás temetőben Mikola Mátyás plébános
sírja mellett.

Wenner
Sándor halála után Tiszafüredről járt ki egy gyógyszerész, majd 1963-tól
1983-ig Morvainé dr.Papp Eszter gyógyszerész vezette a patikát.

 Morvainé dr.Papp Eszter
nemcsak patikus volt Örsön, hanem aktívan bekapcsolódott a falu közösségi
életének irányításába.

Vezette a
Községi Hazafias Népfrontot. Aktívan kivette részét a nőklub megalakításában és
programjainak szervezésében. Anyagi áldozatot is hozott azért, hogy a nőklub
zenés-táncos rendezvényein a fellépők ruhái az alkalomra megfelelők legyenek.

Ezek a
programok olyan népszerűekké váltak, hogy a régi művelődési házi nagyteremben
nem, vagy alig fért az érdeklődő közönség.

De
ismeretterjesztő előadásai is népszerűek voltak a gyermekek és felnőttek
körében.

A
vöröskeresztes munka aktív, lelkes támogatója, segítője volt. Tanácstagként
segítette a falu fejlődését.

1986-ban elköltözött
községünkből. Addig Dr. Herczeg Ferenc vezette a patikát. Az öntörvényű
patikust nem nagyon szerették az örsiek, s nagyon örültek Morvainé Papp Eszter
visszatérésének, aki a patikaprivatizáció keretében megvásárolta az épületet és
a berendezést.

Morvainé dr.
Papp Eszter ismét azonnal bekapcsolódott a nőklub munkájának a segítésébe, a
megalakult Asszonykórus tagjainak fellépő ruhákat készíttetett, ő maga is
énekelt, énekel a kórusban. Az iskola és más szervek rendezvényeit szponzorként
támogatta, támogatja.

Elsők között
kapta meg az újonnan alapított helyi kitüntetést, a Tiszaörsért elismerő díjat.

A patika
Morvainé dr. Papp Eszter kezdeményezésre vette fel a Mátyás Király nevet.

A gyógyszertárba folyamatosan érkeznek a receptekkel a betegek

Morvainé
dr.Papp Eszter tiszaörsi működési idején olyan segítőket vett maga mellé és
segítette őket a szükséges szakmai és gyakorlati munkájuk elsajátításhoz, akik
hosszú évekig nagyszerű munkatársaivá váltak gyógyszerész asszisztensi
beosztásban. Szakácsi Istvánné, Tüdősné Szakács Éva, Sinka Margit, Makó
Lajosné- Unicsovics Julianna asszisztensekről van szó.

Morvainé
dr.Papp Eszter jó gazdája a patikának, az épület kívül-belül gondosan rendben
tartott, "patikatisztaság" jellemzi a környezetet is. A gyógyszertár épületét
létezése óta többször felújították.

A jól felszerelt patikában a számítógép minennapi segítője a gyógyszerésznek

A gyógyszertában patikatörténeti kiállítás is látható

1950-ben,
1958-ban történt nagyobb átalakítás, mai arculatát az 1978-as teljes felújítás
idején nyerte el.

A patika 1958-ban:

A patika külső képe 2015 decemberében

A tiszaörsi
patika hosszú időn keresztül ellátta a Nagyiván és Tiszaigar községek betegeit
is, amíg ezekben a községekben fel nem épült a gyógyszertár. A gyógyszertárak
megnyitása után a gyógyszerészek esetleges szabadságolásuk idején
helyettesítették egymást.

Hálával és
elismeréssel gondolunk és emlékezünk Tiszaörs volt és jelenlegi patikusaira,
akik mindig tették a dolgukat a patikában, a lakosság egészségének védelme
érdekében, de Tiszaörs közéletében is.

Tiszaörs,
2015. decemberében

Hajnal Imre

Forrás:

-         
JNKSZ
Megyei Levéltár: Tiszaörs iratai 1945-1949 évek között

-         
Tiszafüredi
Újság 1913.évfolyama

-         
Tiszaörs
Tanulmányok a falu múltjából Szerkeszti Szabó István Debrecen 1992

-         
Dr.Szegő
Ágnes ny. könyvtár-igazgató információi a MACSE és a mormon egyház adattárából

-         
Adatok
Szolnok megye történetéből I-II. kötet Tiszaörsre és Kunmadarasra vonatkozó
fejezetei

-         
Müller
Antalné és Molnár Boldizsárné egykori szomszédok visszaemlékezései

-         
Morvainé
dr.Papp Eszter szóbeli információi

-         
Tiszaörs
orvosairól elkészült tanulmányaim /Steiner-Hemi doktorról/

-         
Fényképek:
Kovács Kálmán Kaposvári lakos fotói és saját felvételeim.

HAJNAL IMRE:

TISZAÖRSI
ÉVFORDULÓS NAPTÁR

2016.

-       1551-ben,
465 éve: Örs népes faluként, 27 portával szerepel az egri püspökség
urbáriumában. Kilenc házban 27 jobbágy él, a többi ház elhagyott. A török elől
elmenekült nemeseket is említenek.

-       1551.
szeptember 25: az egri püspökség összeírást végzett az Örsön élők úrbéri
kötelezettségeiről.

-       1571-ben
/ 445 éve/ a szolnoki defter adózási összeírást végeztetett, Felsorolták Örs
lakóinak a nevét, 28 lakott házat és templomot találtak,. A falu bírója Ferenci
Péter volt.

-       1591-ben
/425 éve/ Tiszaörsön, a földesúri jövedelmekből a törököknek fizetett adó

Teljes jövedelem 3240 akcse

jövedelem búzából 350 akcse

jövedelem árpából 88 akcse

kevert gabonából 40 akcse

juhokból 1240akcse

-       1746-ban
/270 éve / találunk első adatokat a tiszaörsi oktatás kezdetéről. Ebben az
évben 16 család lakott Örsön.

-       1766-ban
/250 éve/ határozta el az egri püspök, hogy Örsön katolikus plébániát állít
fel. Ugyanebben az évben Kállai István elaggott lelki pásztor a püspökhöz
fordult, hogy a lelkészlakban maradhasson. A püspök engedélyezte, de kikötötte,
hogy a lelkipásztor elhalálozása után katolikus pap következik. A püspöki
határozat ellenére még abban az évben a Jászságból érkezett katolikus pap Örsre.

-       1766/67.
évben épült fel a paplak Zwenger József egri kőműves mester, Wildinger Illés
egri ácsmester, Fraidling Ferenc egri asztalos mester munkájával.

-       1771-ben
/245 éve/ Mária Terézia intézkedésére, az igazságosabb adóztatás érdekében Örsön is
osztályba sorolták a termőföldeket. A szántóföldeket harmadosztályúnak
minősítették, ami az örsiek számára kedvező volt. A jobbágytelkek nagysága
megváltozott, ezentúl 30 kishold szántó, 12 kaszás hold rét alkotta 1 telek
nagyságát. Ebben az évben Örsön 87 telkes portát számoltak össze.

-       1781.március
20-án /235 éve/ Szűr Ferenc plébános, a szentély keleti oldalán letette az ujonnan építendő
templom alapkövét.

-       1781.
június 30-án született Balkay Pál festőművész Tiszaörsön és 1846. június 13-án
halt meg Egerben.

-       1786-ban
/ 230 éve/ Zilker János egri festő készítette el a katolikus templom
oltárképét.

-       1791-ben
/225 éve Örs 19mm átmérőjű pecsétnyomót készíttetett, melyben három
búzakalászt, faekét, keresztet, darut is találunk. A pecsét felirata SIGILLUM
TISZA.EORSIENSAE 1791./Tiszaörs pecsétje 1791/

-       1876-ban
/140éve/ a Heves vármegyei tiszafüredi járáshoz nyert besorolás Tisza-Örs,
ahová 1950-ig tartozott, majd Szolnok megyéhez csatolták.

-       1886.
január 16-án/ 130 éve/ elhunyt Chikán Antal tiszaörsi kántortanító, 63 éves
volt.

-       1886-ban
Zsiga János tiszaörsi postamester Vörösvár postahivatalának pecsétjét
adományozta a tiszafüredi múzeumnak.

-       1886.
október 16-án jegyzőválasztás volt Tiszaörsön.  Köncs István jegyző
elhalálozása miatt kellett új jegyzőt választani. A meghirdetett állásra heten
pályáztak. A pályázat nyertese Óvári István Örvényről érkezett, aki a hivatali
esküt azonnal le is tette.

-       1891-ben,
/ 125 éve/ az elhunyt Kanizsay Károly, tiszaörsi apátplébános végrendeletében
1000 Ft-t hagyományozott a tudomány fejlesztésére.

-       1891.
május 20-án betörők garázdálkodtak Tiszaörsön. A Schwartz Etel tulajdonát
képező bolt épületének a falát keresztülvágták, s így kísérelték meg a bolt
árukészletét elvinni. Az éber faluőr észrevette, s fellármázta a környéket, a
betörők elmenekültek.

-        1891-ben a Tiszaörsön élők vallási
összetételére jellemző, hogy továbbra a katolikusok élnek többségben, de 64
református, 51 izraelita személy is él a faluban.

-       1896-ban/
120 éve / épült meg Tiszaörs új, 3 tantermes iskolája a kocsma telken. Ez az
épület ma is masszívan áll, az eltelt években többször is felújították, pár éve
azonban már nem oktatási célokat szolgál, a falu lakóinak hivatalos ügyeit
intézik manapság.

Az 1896-ban átadott iskola fotója 1903-ban.

-       1901-ben
/115 éve/ Tiszaörs község újabb pecsétet készíttetett, melyet 1949. április 30-ig
használtak számos tiszaörsi iraton.

-       1906-ban
/110 éve/ a születések száma 90, 51 fő halálozott el, 29 pár kötött házasságot.
A halálozás oka a tüdőbaj, az egykori híradásokban gyakran találkozunk ezzel.

-       Tiszaörsön
a Népkör 42 taggal működik 1906-ban a szociáldemokrata párt szervezésében. A
szociáldemokrata párt újságja nagy példányszámban érkezik a községbe.
/zászlójuk az elmúlt években is ott volt az egykori iskola 2. sz. épületének a
padlásán./

-       1911-ben
/105 éve/ harangozólak épült Örsön 1500 korona költséggel. / a mostani orvosi
rendelő, takarékszövetkezet környékén/.

-       1911-ben
a kereskedelmi miniszter a következő vasúti előmunkálati engedélyt adta ki
Fülöp Zoltán tiszafüredi főszolgabírónak és Borsos Flóris községi főjegyzőnek:
a tiszafüredi vasútállomástól Kócspuszta, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván
érintésével, a Kaba-nádudvari h.é. vasút Nádudvarig terjedő szakaszán a tervező
munka megindulhat.

-       1911.
május 18-án a Tiszafüred-Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván- Kócspuszta- Nádudvar
közötti vasútvonal jövedelmezőségének megállapítása céljából  Tiszaörsre ékezett 2 kiküldött társaságában
Tiszafüred főszolgabírója.

-       1911.
július 20-án az egri egyházmegye bíboros-érseke Fülöp Géza újmisés papot
osztotta be Tiszaörsre Magyar János segédlelkész helyére, akit Pásztóra
helyezett át.

-       1911.
augusztus 17-én, az eddigi gyalogos csendőrőrs lovas csendőrőrssé alakult,
azonnal meg is kezdték működésüket.

-       1911.
szeptember 14-én kolerajárvány tört ki Tiszaörsön. A hatóságok intézkedésére, a
vészhelyzet elterjedésének megakadályozására, a házak falát, a kerítéseket, a
fák törzsét fehérre meszeltették. Az egykori újságok is hírt adtak a
járványról, s úgy írtak róla: "olyan képet nyújtanak Tiszaörs utcái, mint egy
fehér ruhába öltöztetett menyasszony."

-       1911.
december 28-án Tiszaörsön is tisztújítás történt. Bíróvá Zám Pétert
választották, a törvénybíró Lengyel Gyula, pénztárnok Muliter István, közgyám
Szabó Antal lett. Tanácsnokok: Lendvay István, Gólya Béla, Lengyel Bálint, Nagy
Mihály, Bakos Antal, Bendő Béla.

-       1911-ben
54 taggal megalakult Tiszaörsön a Katolikus Ifjúsági Egyesület. Vezetői
Tölcsváry Tivadar plébános, Fülöp Géza káplán, Erdélyi Ferenc kántortanító,
Horváth Béla tanító.

-       1926.
augusztus 17-én / 90 éve/ megtartott iskolaszéki ülésen tanítóválasztást
tartottak Tiszaörsön, mivel Hosszúné Kuglics Erzsébet tanító nyugalomba vonult.
A meghirdetett tanítói állásra 22 személy adta be pályázatát. Az iskolaszék a
tiszaörsi illetőségű kántortanító /Erdélyi Ferenc/ lányának, Erdélyi Paulának
adta a tanítói állást, aki a későbbiekben Horváth Béla igazgató tanító/ Tatyi
bácsi / felesége lett. Pötyi néni 1960-ig tanított a tiszaörsi iskolában.  

-       1931.
augusztus 31-én írták alá / 85 éve/a Tiszaörsi Népház Kezelési Szabályzatát.
Mikula Mátyás plébános, a Kisgazdakör elnöke, a Mária Kongregáció és
Imatársaság, Óváry Endre, az Önkéntes Tűzoltótestület főparancsnoka, Házi
István, a Dalárda Egyesület Karnagya, vitéz Horváth Béla, a Levente Egyesület
főoktatója aláírása szerepel a dokumentumon. A miniszter helyett Mayer
államtitkár láttamozta a Kezelési Szabályzatot. /a Népház a mostani művelődési
ház helyén állt, melyet 1996-ban bontottak le és helyére került az új
intézmény./

-       1931-ben
a nagy tiszai áradások veszélyeztették Tiszafüredet és Poroszlót. Tiszafüred
főszolgabírója április 12-17 közötti időszakban Tiszaörs közerejét és
berendelte az említett települések védelmére.

-       1936-ban
/ 80 éve/ 2 tanterem és egy tanítói lakás megépítésével 5 tantermessé vált a
tiszaörsi iskola. A 24x8 méteres épület építési költsége 11908 pengő, melyből
az állami segély 8000 pengő.

Az 1936-ban épített 2 tantemes épület a tanítói lakással

-       Az
1936-ban elvégzett összeírások szerint Tiszaörsön nincs egyetlen kőből épült
lakóház sem, a lakóházak többsége vályogból épült, csak kevés ház épült
kőalapra

-       1936-ban
Tiszaörs lakóinak száma 2408 fő, a lakóházak száma 534, ebből teljesen vályog
451, kőalappal épült 74. Kegyura a kassai káptalan. Egy iskolájában 5 tanító
dolgozik. Határa 6435 kh, ebből a kassai káptalané 2490kh, középbirtokosoké 676
kh, kisbirtokosoké 201 kh, a törpebirtokosok száma 257 fő, nekik 796 kh
földterület jut. A község aljegyzője Óváry Géza, körorvosa / Tiszaigar,
Nagyiván, Örvény, Szöllős, Kócs ellátásával/ dr Boróczy István. A községháza
telefonszáma:1, a csendőrségé 4.

-       1936
telén Tiszaörsön, a Népházban 3 hónapos 
téli gazdasági tanfolyamot szervezett a vármegye Királyi Gazdasági
Felügyelete.

-       1941-ben,/75
éve/ 2 iskolaépületben, 5 tanteremben folyt a tanítás. A mindennapi oktatásban
166 tanuló vett részt. Az 1-2. osztályt Veres József kántortanító, a 3-4.
osztályosokat Vitéz Horváth Béláné -Erdélyi Paula, az 5-6 osztályosokat Vitéz
Horváth Béla igazgató-tanító tanította. Délutánonként a továbbképző iskolába 92
fő járt.

-       1946.
szept.22-én megalakult a Földmívesszövetkezet, melynek elnökévé Bényei Józsefet
választották.

-       1956-ban/
60 éve/ a tsz a nagyiváni út mellett, az egykori papi birtokon halastavat
létesített, ahol 6 tiszaörsi ember kapott munkát.

-       1956-ban
66 Tiszaörsön lakó személy kötött 78 kh területre rizstermelési szerződést.

-       Tiszaörsre,
a Gépállomásra is elért villanyhálózati vezeték. Körbekerítették a községi
sportpályát és a vásárteret.

-       1956-ban
415 kötet könyvállománnyal létrejött a községi könyvtár. A könyvtár az
iskolában kapott helyet.

-       1956.
szeptember 17-én meghalt Mikula Mátyás plébános, aki 1918 decemberében került
Tiszaörsre.

-       1961-ben
/55 éve/ a Rákóczi és a Gyóni út sarkán lévő épületben önkiszolgálóvá
alakították a vegyesboltot, a Tüzép áthelyezését a vásártérről a Jobbágy Ignác háza
mögötti területre helyezték, a fürdő világításához aggregátort vásároltak.

-       1961-ben
az iskolai gyakorlókertben raktár, műhely épült.

-       1966-ban
/50 éve/ Tiszaörsön megteremtették a gázpalackok értékesítését és cseréjének
lehetőségét. Szolgáltatóház építéséről döntöttek, melynek helyéül a Lengyel
László féle telek egyik részét jelölték ki /Rákóczi út 1./. Az iskola háta
mögötti tói részen sportpályát alakítottak ki. A tiszaörsi focipálya pocsolyás
részét beültették nyárfacsemetékkel. A Rákóczi úton hidrofor-ház került a kút mellé,
az iskolába, a községházára, a vendéglőbe, az óvodába jutott el az ivóvíz.

-       1966.
október 1-től a gépállomás területét és épületeit átvette a Tiszaörsi
Búzakalász Tsz.

-       1971
őszén Tiszaörsön megkezdődött a Takarékszövetkezeti székház építése.

-       1976.
október 8-án / 40 éve/kinevezték Tiszaigar és Tiszaörs főorvosává és Nagyiván
helyettesítő orvosává Dr. Szentes Jánost.

-       1976-ban
elkészült a Tiszaörs Vízmű-teleptől a Tiszaigar ivóvízellátását biztosító
vízvezetékrendszer.

-       A
Dolgozók Esti Iskolájába két nyolcadik osztály indult, 36 fővel.

-       A
tiszaörsi iskola főépületének 3 tantermében és a folyosón felszedték az olajos
padlókat, megtörtént a betonozás, majd a pvc burkolat lerakása. A munkálatokat
a szülők, pedagógusok egy szakember irányításával végezték el.

-       Az
1976. október 18-án megtartott tanácsülésen hangzott el, hogy Tiszaörsön is meg
kell teremteni a hangszeres zeneoktatás feltételeit.

-       1981.
június 8-án /35 éve/ rendezték meg a tiszaörsi fürdőben az I. Tiszaörsi
Sportnapot.

-       Lebontották
a Bisztró épületét. A tsz szakemberei még 1981-ben el is készítették a korszerű
konyhával, étteremmel, vizesblokkal ellátott vendéglőt.

-       Megkezdődött
a tanácselnöki és a fogorvosi lakás építése a vásártér nyárfaerdőtől
megtisztított területén.

-       A
tiszaörsi fürdőben a hajógyár dolgozói játszótéri játékokat készítettek és el
is helyezték azokat a fürdő területén.

-       1981.
augusztus 20-án adták át a községháza volt épületében a körszerűen berendezett
és felszerelt Községi Könyvtárat, mely 1987 szeptemberéig működött ott, utána a
művelődési ház emeleti részébe költöztették át.

-       25
éve, 1991-ben alakult meg 60 fővel, Morvai Gyula vezetésével a Polgárőrség.

-       1991.
szeptember elején Tiszaörsre látogatott Kozma Imre atya, a Máltai
Szeretetszolgálat elnöke, aki tájékoztatta Tiszaörs lakosait, hogy napokon
belül jugoszláv menekültek érkeznek a községbe a fürdőbe és a volt tsz iroda
épületébe. A menekültek első csoportja szeptember 13-án érkezett Tiszaörsre.
Ellátásukról a fürdő, a község példamutatóan gondoskodott.

-       Átadásra
került a Tiszaigar- Nagyiván-Kócsújfalu- Tiszaörs távbeszélő- ellátását
biztosító crossbár-rendszer./59-es körzetszámmal/ A telefonközpontot a
tiszaörsi posta épületében helyezték el. Tiszaörsön még 1991-ben 130
telefonkészüléket üzemeltek be.

-       1996
januárjában Nagy József úr, tiszaörsi születésű, nagylelkű és önzetlen
felajánlásával, cégének dolgozói teljesen ingyenesen, kialakították a tiszaörsi
iskola és óvoda gázüzemeltetési fűtési rendszerét.

-       1996
őszén, a tanévnyitó ünnepségen, a tiszaörsi oktatás 250. évfordulóján az iskola
felvette a Balkay Pál, a Tiszaörsön született festőművész nevét, erre az
alkalomra az iskola 1896-ban megépült főépület tantermei megújultak, a
tantermek falához lambériát szereltek, kicserélték az elkopott pvc-t, elkészültek
az iskola ereklyéi: a címer, a zászló, a tornaterem elé a kopjafa, valamint
nyomtatásban is megjelent a Tiszaörsi oktatás történetét bemutató könyv. Az
ünnepségsorozatra eredetiben, az egri vármúzeum segítségével hazakerültek egy
napra a Balkay festmények közül a tájképek, a portrék. Az iskola egykori
diákjai közül sokan vettek részt a jubileumi rendezvényen.

Forrás:

- Tiszaörs, Tanulmányok  Szerkeszti: Szabó István Debrecen, 1992.

- Heves vármegye alispánjának a jelentései 1880-tól, Heves Megyei Levéltár, Eger

- Ágfay Antal: Riszaörs egyházának története Tiszaörs, 1990

- Tiszaörs község VB és tanácsüléseinek jegyzőkönyvei 1950-től 1989-ig Szolnok Megyei Levéltár

-250 éves a Tiszaörsi Oktaás Tiszaörs-Szolnok, 1996. Szerkeszti Tálas László Hajnal Imre köszöntője, Zám Edina szakdolgozata, Horváth Pál tanulmánya

- Tiszafüred egykori hetilapjai: Tiszafüred és környéke, Tiszafüredi Újság Városi Könyvtár, Tiszafüred

-Saját írásos feljegyzéseim a tiszaörsi iskolában eltöltött időszakról 1973-2005 közötti években

A tanulmány készült 2015 novemberében

Hajnal Imre

ny. tanár

TISZAÖRS MINDEN LAKÓJÁNAK és a KÖZSÉGÜNKBŐL ELKÖLTÖZÖTTEKNEK és KEDVES CSALÁDJUKNAK KÍVÁNOK ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT, JÓ EGÉSZSÉGET!

Ma elindítottuk az új blogunkat. Kérjük kövesse figyelemmel, igyekszünk mindig friss információkat közölni. Az üzenetek nyomon követése RSS csatornán keresztül is lehetséges.

Nyugdíjas tanár vagyok. Egy Hortobágy közeli kicsiny faluban, Tiszaörsön élek feleségemmel, aki szintén nyugdíjas, címzetes óvodavezető. Két fiunk van, akik az Országos Mentőszolgálatnál dolgoznak.

 Az idősebbik fiunk 3 gyermekével a szomszédos községben él, felesége pedagógus. Az unokák egyike mentős, a másik egyetemista, a legkisebb az általános iskola befejező osztályába jár.

A fiatalabbik fiunk, önkormányzatnál dolgozó feleségével és 3 évet betöltő unokánkkal közelünkben laknak.

Megnövekedett szabad időmben helytörténeti kutatással foglalkozom. Kutatási eredményeimet közreadom.

A WEBDONE által adott lehetőségekkel élve, itt is szeretném megmutatni helytörténeti írásaimat, hogy azokat minél több ember olvassa lakóhelyemen és az ország valamennyi településén.

Bízom benne, hogy nemcsak olvassák majd tanulmányaimat, hanem visszajelzések is érkeznek az olvasóktól, melyek további munkára sarkallnak.

Hajnal Imre